 |
Külső megjelenésünk és belső önképünk örök kölcsönhatásban vannak egymással, szimbiózisban élnek: ha harmóniában vannak, az összhatás tökéletes.
Ha csak a külsőt „tatarozzuk” állandóan, az összbenyomás csalódás lesz. (Képzeljünk csak el egy házat, melynek homlokzata gyönyörűen felújított, de ha belépünk, a falak romokban hevernek.) Nem csak az a kép fontos, amit a tükörben látunk, hanem ahogyan mi saját magunkat érzékeljük belülről. Lehet valaki külsőleg csodaszép, pompázhat a legvadabb ruhákban, ha viselkedése, személyisége az ellenkezőjét sugallja: az összhatás szétesik, mintha a kirakósból egy darabot rossz helyre illesztettünk volna be. |